Weboldalam

http://dekorarium.hu/

2010. augusztus 10., kedd

Lótusz ihlette ékszerdoboz


Mostanában a lótusz sokszor bekúszik a gondolataimba.Szívesen legeltetem a szemem a kis tavunkban ringatózó virágcsodákon.Figyelem ahogy a virág bimbója a víz alól tör a felszín felé, aztán egy reggel kinyitja szirmait végre hogy megcsodálhassam szépségét.Estére újra bezárja virágkelyhét, hogy reggelre kelve megint pompázhasson. Tiszavirág életű ez a szépsége, 2-3 nap múlva a bimbó örökre bezárul, és elkezdi süllyedését a víz mélye felé.Természetesen van különbség a tündérrózsa és a lótusz között bár nagyon hasonlatosak.
A lótusz szimbólum.
Az ókori Egyiptomban a lótuszhoz - amely a Nílus két partján virított, és így Felső Egyiptom jelképe lett - kapcsolták a termékenységet, teremtőerőt és a Napot, mint az élet és újjászületés forrását.Különösen fontos volt temetési szertartásoknál,és díszítettek vele épületeket is.
Indiában a lótusz a születés női szervét idézte emlékezetbe, és az istenanyát személyesítette meg.Innen származik el Tibetbe is, hiszen ott a hideg éghajlaton nem él meg a lótusz.Om mani padme hum, ahol a padme a lótuszvirág.
Kínában a lótuszt szent növényként tisztelték már a buddhizmus elterjedését megelőzően is.
Az ókori görögök, főleg dekoratív célból ábrázolták a lótuszt,
A lótuszra gondolva asszociálhatunk még a csakrákra is, lótuszvirággal jelölik a különböző energiaközpontokat, fontos szerepe van a színnek és a szirmok számának.Az ezerszirmú lótusz a koronacsakra jelképe,a teljes megvilágosodást szimbolizálja.

,,Az emberi szellem hasonlatos a lótuszvirághoz. Mint ahogy a lótusz a tavak és mocsarak iszapos fenekéről tör fel a víz felszínére, úgy sarjad ki az emberi szellem is az anyagi világ sötétjéből és úgy emelkedik föl a fény felé.
És miként a lótusz a vizek felszínén szétterjeszti leveleit, majd pedig a napfény hatására kibontakoztatja szépséges virágát, úgy bontakozik ki a szellemi mivoltát fölismerő emberi lélek is a magasabb világok fényénél a magasabb rendű erők hatására.
De ehhez az szükséges, hogy - mint a lótusz - boldogan kitárjuk lelkünket a szellem napsugara előtt és hagyjuk, hogy a magasabb világokból szüntelenül leáradó fények érleljék bensőnket, miként a Nap sugarai a lótuszvirág szívét.
Mikor tehát úgy érezzük, hogy lábunk elmerül a föld sarában, emeljük fel lótusz-szellemünket a legmagasabbhoz, ami számunkra létezik. Lelkünk már-már összecsukódó szirmai újra erőt, színt és szépséget nyernek majd tőle."

2 megjegyzés:

Erika írta...

Harmadszor is leírom, hogy nagyon szépet írtál!!!!
Nem tudom miért nem viszi át.

Luca írta...

Nagyon szép a doboz és a lótuszhoz tartozó mondák is.