Weboldalam

http://dekorarium.hu/

2010. szeptember 30., csütörtök

Erdélyi anziksz


Újra itthon, s milyen jó is ez!
Öt napot töltöttem Erdélyben család nélkül,de ismerősökkel. Különleges 5 nap ez, hiszen volt időm törni a fejem, egyedül magamnak begyűjteni az élményeket, senki nem zavarta a gondolataimat, nem szólt közbe nem kérdezett.Azt mondták ez a türelem játéka számomra, hiszen Erdélyben annyira lelassul az idő, hogy szinte úgy éreztem nem telnek napok, furcsa ez a mi rohanó életvitelünk után. Mivel repülővel utaztam korlátozott ruhamennyiséggel, semmi felesleges kacat nem volt a kezem ügyében, semmi matatni való, semmi házimunka, napi rutin...csak én magam és a gondolataim, érzéseim. Figyeltem az embereket hogyan is élnek ott, mit gondolnak, mit éreznek, mit esznek-isznak.Gyönyörködtem a faragásaikban, házaikban, a festett mennyezet kazettáiban a viseletükben, az élethez való hozzá állásukban.Kicsit új megvilágításba kerültek a dolgok, főleg hogy itthon a távolból átgondolom az egész utazást.
Mit tanultam? Megtanultam vágyakozni azután ami az enyém, elfogadni a kevesebbet, gyönyörködni az egyszerűben, nem elvárásokat felállítani mert akkor abban csalódunk, ezt is most tanultam. Hallgattam a magyar nyelv gyönyörű szófordulatait, számomra idegen szavakat, mondatfűzéseket, hangsúlyokat.Jártam a mélybe (Sóbánya Parajd), és megjártam a magasat (Bucin).Talán találkoztam Tündérekkel, talán nem...
Számomra belső utazást is ajándékozott ez az öt nap.Azt hiszed öt nap kevés a változáshoz? Hidd el nekem, elég.

Nincsenek megjegyzések: